A piacok sajátosságai

- Milyen eltérő () sajátosságai vannak a magyar (), illetve az egyes külföldi () piacoknak?

- Tulajdonképpen két szempontból tudnám megközelíteni: nekünk, ugye a külföld egyszer jelenti a társpartner-céget, a termelő-céget, a saját () cégcsoportunkat, és jelenti a vevőkörünket. A vevőkör esetében azt lehet mondani, hogy Európa egy rendkívül homogén () kultúrát képvisel ebből a szempontból. Talán csak azt lehetne mondani, hogy a fizetési () morál különböző (). Olaszországban kicsit rosszabb () a fizetési () morál, Svájcban halálosan pontos (), mint a svájci () óra, Angliában kicsit olyan, mint az angolok, nagyvonalú (). Alapvetően a vevői () piacokon nem szembesülünk komolyabb interkulturális () problémákkal, viszont a saját () cégünkön belül nagyon komoly () szerepe van ennek a tényezőnek, annak, hogy ezt mi megértsük. Sok esetben tanulópénzt is fizetett a cég azért, hogy bizonyos () dolgokat európaiként tekintett, és ezt Kínában másként tekintik. Mondok egy egyszerű () példát: Európában teljesen bevett () dolog az, hogy egy munkaebéden vagy egy munkavacsorán az egymással valamilyen ügyintézésben lévő () partnerek az aktuális () kérdéseket megbeszélik. Ezt erőltetik Kínában is, s nagyon nem sikerül. Míg kiderült, hogy Kínában étkezés közben nem lehet semmi olyanról beszélni, ami elrontaná a hangulatot. Ott ennek például egyáltalán nincs hagyománya. Például olyan () különbségek, hogy másképpen kell a dolgozókat kezelni. Európában, ha egy dolgozó megbetegszik, betelefonál a céghez és megmondja, hogy beteg (), körülbelül mikor lehet rá számítani, nem várja el, hogy cég naponta megkeresse, meglátogassa, ajándékot vigyen neki és így tovább. Ezt Kínában például egy dolgozó elvárja. Ha egy kínai () dolgozó beteg, akkor elvárja, hogy a művezetője legalább két- vagy háromnaponta meglátogassa.