Régi ital, "új" tartalomanyag. Föllendült a vörösbor és egyáltalán a bor reklámja: írnak róla mint az egészséges táplálkozás alkotórészéről, a folyékony tőkéről stb. Korai azonban azt a következtetést levonni, hogy végre megvan a tudományos alap 1 2 3 456789 10 az italozáshoz. Persze az alkoholos italokat reklámozó szokásos hirdetéstípus  1 2 3 456789 10sem mindig fair. Valahogy így kezdődik, nagybetűkkel: "AZ ALKOHOL MEGHOSSZABBÍTJA AZ ÉLETET"; aztán apró betűkkel ez következik: "de legföljebb napi 30 g-os adagban". Hát ez valóban nem nagy mennyiség, durván három deci vörösbornak felel meg.

Többé-kevésbé egzakt tanulmányok bizonyítják az alkohol szívet védő hatását és azt, hogy a vörösbort fogyasztók minden tekintetben kiválóbbak 1 2 3 456789 10 a bornemisszáknál: intelligensebbek az átlagnál és testsúlyukkal 1 2 3 456789 10 sincs problémájuk. Emellett hozzátartozik az igazsághoz, hogy a vörösbor tartalomanyagainak lényeges szerepe van a kedvező egészségügyi hatások szempontjából.

Mi teszi a vörösbort értékessé? A védőhatásokért a szervezet oxidációs folyamatait gátló anyagok felelősek. Közülük a legfontosabb: a resveratrol. 1 2 3 456789 10 Ezt a vegyületet a fehérborok is tartalmazzák, de általában literenként 0,03 mg-nál kevesebbet. A bordeaux-i vörösborok resveratrol-tartalma mintegy 0,65 mg. 1 2 3 456789 10

A borokat csaknem olyan régóta 1 2 3 456789 10 alkalmazzák gyógyszerként, amióta a szőlőt ismerik. Mindenesetre az ókorban és a középkorban Paracelsus mondását érvényesnek tartották: a hatás a dózistól függ. Mert ő már ismerte a túlzott italfogyasztásnak a központi idegrendszerre kifejtett káros hatását. A XIX. század végén tudományosan bizonyították azt az évezredes ismeretet, hogy a bornak baktériumellenes hatása van. Mai felfogás szerint a bor mérsékelt és szabályozott fogyasztásának pozitív hatása van a légzésre, a szív- és érrendszerre, az emésztőszervekre, az idegrendszerre, a mozgásszervekre, a bőrre, az immun- és hormonrendszerre. A szakirodalomból ismert a "francia paradoxon" 1 2 3 456789 10 is.

(Patika Magazin 1998/5)

1.

A Talmud, a perzsák, a sumérok, a babiloni Hamurabbi törvényei, az óegyiptomi orvoslás, az antik görögök (például Plutarkhosz) egyaránt az emberiség legősibb gyógyszerének tekintették. Galenus görög-római orvos is átvette a hippokratészi alkalmazási elveket. A Biblia több százszor hivatkozik a borra, s ismeretes a kolostorok szerepe a nemes borok előállításában. A középkorban a bor népitalnak számított.

2.	Az az anyag, amely a szőlőszemet a gombafertőzésektől óvja és az ultraibolya besugárzás káros hatása elleni védelmét is biztosítja.

3.	A mennyiséget ugyanis mindenféle tanulmány meglehetősen alacsonyra szabja.

4.	A szív- és érrendszeri betegségekben elhalálozottak aránya az ő körükben ugyanis viszonylag alacsony, annak ellenére, hogy ott többet dohányoznak és koleszterindús ételekkel táplálkoznak.

5.	Csoportjuk kevésbé veszélyeztetett és ritkábban hal meg szívbetegségben, emellett a daganatos betegségektől és a csontritkulástól jobban védett.

6.	A fekete burgundi Pinot noir fajtáé a vörösborok között még jelentősebb. A Cabernet Sauvignon (1,33-7,17 mg/l) és a Merlot-fajták (3,14-6,03 mg/l) is viszonylag nagy mennyiségű ilyen vegyületet tartalmaznak.

7.	Lehet, hogy ez összefüggésben van a táplálkozási szokásokkal is, mert a vörösbort fogyasztók ritkán esznek zsíros és koleszterindús Big Mac-et vagy sajtburgert.

8.	A szépirodalomban különösen a költészet avatta kedvelt témájává a bor-motívumot.

9.	Napjaink kereskedelmi érdekeltségű tömegtájékoztatási eszközei minden eddiginél jobban hajlanának a meghökkentően sommás megfogalmazásokra.

10.	Az antik kultúrától egészen a kortárs képzőművészetig eleven hagyománya van annak, miként emelte esztétikai szintre a bor kultuszát az európai művészet.